Prosztatarák-szűrés: Mikor érdemes tesztelni és mire számíthat a diagnózis után
A laktát-dehidrogenáz, közismertebb nevén LDH, egy enzim, amely szinte minden testszövetben megtalálható. Kulcsszerepet játszik a cukor energiává történő átalakításában, amelyet a sejtek felhasználhatnak. Amikor a sejtek megsérülnek vagy elpusztulnak, az LDH felszabadul a véráramba, így hasznos markerré válik a szövetkárosodás kimutatására. Az LDH vérvizsgálat méri ennek az enzimnek a mennyiségét a vérben, és segíthet az egészségügyi szolgáltatóknak különböző egészségügyi állapotok azonosításában és nyomon követésében.
LDH vizsgálatot akkor rendelhetnek el, ha egy személy szövetkárosodás vagy sejtpusztulás jeleit mutatja. A gyakori tünetek, amelyek ezt a vizsgálatot indokolhatják, közé tartozik a megmagyarázhatatlan fáradtság, gyengeség, sápadt bőr, légszomj vagy hasi fájdalom. A vizsgálatot gyakran használják olyan állapotok diagnosztizálására, mint a vérszegénység, májbetegség, izomkárosodás, szívinfarktus vagy bizonyos típusú rákos megbetegedések. Értékes lehet a betegségek progressziójának nyomon követésében és a kezelés hatékonyságának értékelésében is, különösen rák vagy hemolitikus vérszegénység esetén.
Az LDH vizsgálatot egy egyszerű vérmintával végzik, amelyet jellemzően a karban lévő vénából vesznek le. Általában nincs szükség különleges előkészületre, bár az egészségügyi szolgáltató megkérheti, hogy kerülje a megerőltető testmozgást a vizsgálat előtt, mivel a fizikai aktivitás átmenetileg megemelheti az LDH szintet. A vérmintát ezután laboratóriumba küldik, ahol elemzik a jelen lévő LDH enzim koncentrációjának meghatározása érdekében.
A normál LDH szintek általában 140 és 280 egység/liter között mozognak, bár ez kissé változhat a laboratóriumtól és a használt vizsgálati módszerektől függően. Az emelkedett LDH szintek azt jelzik, hogy szövetkárosodás történt valahol a szervezetben, de a vizsgálat önmagában nem tudja pontosan meghatározni a pontos helyet vagy okot. A magas értékek különböző állapotokból eredhetnek, beleértve a szívinfarktuст, agyvérzést, májbetegséget, bizonyos típusú vérszegénységeket, izomdisztrófiát, hasnyálmirigy-gyulladást, vesebetegséget, agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást, HIV-t vagy rákot. Mivel az LDH az egész szervezetben megtalálható, általában további vizsgálatokra van szükség az emelkedés konkrét forrásának meghatározásához és a pontos diagnózis felállításához. Az egészségügyi szolgáltató az eredményeket a tünetek, a kórtörténet és egyéb diagnosztikai leletek összefüggésében fogja értelmezni.
magyar
română
slovenčina
čeština
English
Deutsch
polski
italiano
español
svenska
português
français
dansk
suomi
Nederlands